Ide már megint kellően rég írtam, szóval újra itt az ideje.
Nem mellékesen, ha valamire kíváncsiak vagytok, nyugodtan kérdezzetek és itt
válaszolok ám rá!
Két éve zsigerből érzem a nyarakat.
Tudom, hogy jók lesznek, már januártól, idén viszont nem így kezdődött.
Mondjuk, hogy az első pár
hónapjában kissé összeakasztottam a nem létező bajszom 2015-el. Semmisem akart
sikerülni, hiába dobtam be magam a dolgokba, hiába nem voltam antiszociális,
ami télen kifejezetten jellemző rám, nem volt semmi pozitív benne. Döcögős és
szörnyű volt minden, amihez én nem vagyok hozzászokva és a többnyire virágos
jókedvem a béka feneke alatt kötött ki ezáltal. Aztán a mérleg anyám, barátom,
pszichológusom és alkesz koncertes társam egy személyben megalapította a saját
társulatát, amihez nekem ugyan nem sok közöm van, de a forgatókönyvet segítek
írni, a castingokon ott vagyok velük és a próbák után, mindig bent ragadtunk a
Jurányi Házban fröccsözni, ahol kiderült, hogy a szakács a törzshelyemen
vendég, szóval tényleg kicsi a világ. Elkezdődött a bandázás és máris elindult
minden valami jobb felé, attól, hogy valami új dologhoz ötletelek, na meg
hiányzik, hogy háziállatom van, a Jurányiban meg lehet kutyázni bőséggel,
szóval ezzel sem volt baj.
Nem tudom mikor fordult meg az a
bizonyos kocka, de hirtelen a rettenetből megint felpörögtek a dolgok, úgy, hogy
közben fel sem fogtam. Valahogy a jó dolgokat lassabban veszi az ember észre,
ami fura, de ez van. Immár megint érzem a nyarat.
És azt hiszem az idei lesz a
legdurvább. Túl vagyunk már Hiperkarma, Quimby, Elefánt, Alvin, Ganxsta meg
stb. koncerteken, az újság ahhoz képest, hogy egy évig így volt, de minek, elég
szépen megindult a siker bajos útján.
Képzeljétek el, van már szerkesztőségünk
is!!! Oké, szép kis elmebeteg csapatot sikerült összerántani, velünk van a
Boroskóla blog írója, a MÉZ rímfaragója, a Coffee & Style csodaírója (aki
egyben a mérlegem is és akinek örök hálával tartozom) vannak fotósaink is, immár
kettő és pár régi bútordarab is velünk maradt, szóval azt hiszem most menni fog.
Elvégre megkaptuk a Kexx fesztivál sajtóakkreditációját is, illetve mehetnénk
Fishingre is féláras jeggyel, de hát most másra megy a pénz majd el. Ugyanis
ismét leköltözünk Sopronba!
Volt fesztivál… immár 3. éve
lesz, hogy nem hagyom ki. Érdekes ez a 3-as szám idén, ugyanis 3 éven belül
háromszor fogom látni Ville Valot élőben énekelni (na meg lehet, hogy ő lesz a
dobos is egy személyben, bár az igen vicces lenne), de róla majd egy másik
bejegyzésben. ! Tavaly úgy jöttem el, hogy hát majd meglátjuk jövök-e újra,
aztán kidobták Slash nevét, hozzácsapták a Motörhead-et, Bastillet, Parkway
Drive-ot és hirtelen nem lett kérdés, hogy ott a helyem-e. Majd a rég nem
látott barátosném is felhívott, hogy akkor idén újra VOLT (tavaly velük mentem)
és mivel hiányzik a hülye feje egyértelmű volt, hogy nem hagyom ki, hogy egy
hétig vele mulassak. Közben kiderült, hogy jön a mérlegem, a fotósunk, egy
cukrász is, plusz Rézangyalnál elvileg saját pultosunk lesz, hisz egy kedves barátunk
dolgozni fog, így alsó hangon 15 fővel leszünk jelen idén a fesztiválon. Hát,
ha még megkapnánk ide is a sajtóakkreditációt is, akkor lenne igazi öröm és
bódottá!
Kipróbáljuk idén az új kapszulás
szállást is, amire nagyon kíváncsi leszek, remélem spiccesen nem felejtem el a
kódot hozzá mert nem lenne mókás.
És hát az újság, a gyerek július
1-én lesz egy egész éves! Sanszos, hogy aznapra csináltatunk valami Más
Nézőpontos trikót, szóval meg lehet majd találni.
Ha VOLT-ot túléltük, belevetjük
magunkat a többi fesztiválba, van szó, hogy lemegyünk Kapolcsra Művészetek
völgyére, talán egy napra kiugrunk Bécsbe, aztán FEZEN és HIM, amit akkor se
hagynék ki, ha törött lábbal kéne mennem rá és most már erőteljesen gondolkodom
azon, hogy Szigetre is újra kilátogatok, mert hiányzik Csodaország.
Szeretem a barátaim és szeretek
velük lenni, hisz a tervezett programok mellett van egy rakás olyan is, amikbe
csak belekeveredünk és sodródunk az árral. Sokan kérdezik, hogy miért nem nyaralni
megyünk, mondjuk Balatonra vagy külföldre és az őszinte válaszom az, hogy ez
engem, a jelen életkoromban, nem annyira mozgat. A Balcsi gyönyörű, ez tény, de
nem tudok egész nap egyhelyben feküdni, fürdeni és zabálni felváltva. Ráadásul
napallergiásan annyira nem is lenne ez mókás, így is imádkozás van, hogy
kellő mennyiségű kálciummal kibírjam a fesztiválozást, amiben ugye az a jó,
hogy a nap nagy részében el lehet ücsörögni árnyékban, mert délelőtt nem sok
minden van, mindenki alszik, délután 17-től meg már valahogy csak kibírja a
hullafehér bőröm a napocskát. Amúgy is ezerszer inkább fesztiválozok, mint
lubickolok a Balatonban, de kinek mi. Tudom, hogy sokan a fesztiválozástól
vannak rosszul.
A nyári indulónk viszont már meg
is van:
Ti mit terveztek idén nyárra?
Nem mellékesen valaki, valamikor kérdezte, hogy van-e instagram fiókom. Jelentem május óta van, bár nem vagyok nagy híve, de ha valakit érdekel: https://instagram.com/sz.eszter420/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése