 |
| pinterest.com |
Mivel úgy tűnt, sokan közületek is küzdenek azokkal a
problémákkal, amikkel én is megküzdöttem, miszerint nem találjátok a
stílusotokat, nem tudjátok beosztani az időtöket, így elviszem ezt a blogot egy
keressük meg magunkat irányba, miközben nekimegyünk azoknak a bizonyos falaknak
közösen és leromboljuk őket. Nem lesz tabu, ígérem.
Egy csomószor gondolkodtam anno azon, hogy mi lenne akkor, ha
nem félnék attól, hogy hülyének néznek a külsőm miatt. Ha tudnátok hány dolgot
nem vettem meg, mert túl „extrém” volt, miközben bele voltam zúgva… Hány évig
nem mertem kipróbálni a vörös hajat, mert túl feltűnő, hány éven át nem mertem
sötétbordóra kenni a szám reggel hétkor, mert megnéznek majd az utcán….
Közben meg azért van a szemük, hogy nézzenek, könyörgöm.
 |
| shelookbook.com |
Én meg az vagyok, aki és senkinek nincs semmi köze hozzá,
hogy mit veszek fel vagy milyen „nem nappali” sminkben indulok el fényes délben,
miközben csicseriborsó burgert tolok az arcomba és nem divatból, hanem mert én
így döntöttem.
Őszintén nagyon meguntam, hogy az összes reklám szerint
90-60-90-es méretekkel kéne rendelkeznem, miközben jóízűen dupla hamburgert
zabálok, ami állatkínzás által kerül egy papírdobozba, ami miatt fákat vágnak
ki, de éljen a környezettudatosság, és vállald magad fel bátran persze, viszont
a diétáról ne feledkezz el (a szív és érrendszeri betegségek mellett) és tarts
észben, hogy a duciság nem szégyen.
Ó a francba, ennyi vackot, hogy képesek letolni az emberek
torkán??? És mi, hogy vagyunk képesek benyelni?
Természetesen nem volt könnyű idáig eljutni. Érdekes az út,
ám azt gondolom megérte végigjárnom és talán nektek, félénkeknek is segíthetek
abban, hogy merjétek felvállalni azt, hogy kik vagytok, kívül-belül egyaránt.
Ha egy rocksztár bújik meg benned, ne takard el zakóval és élére vasalt
nadrággal!
 |
| Rick Genest |
A világon persze egyre szabadabban lehet öltözni, egyre
kevésbé vannak tabuk, egyre nehezebb belőni, hogy mi minősül extrémnek, ám mi
még mindig le vagyunk maradva és Budapesten igenis megnézik, hogy szinte fekete-e
a szád vagy sem. Vidéken meg még rosszabb a helyzet gondolom.
Utálom a tabukat, mindig utáltam őket, ahogy a korlátokat
is, de most eljött a pillanat, hogy igazán fellázadjak a dolog ellen és titeket
is erre buzdítsalak.
Szóval ti mit vennétek fel, ha nem számítana mások
véleménye?
Rózsaszín tüllszoknyát kék harisnyával és bakanccsal?
Szandált csipkés zoknival?
Kockásat csíkossal?
Narancssárgát pirossal?
Ha igen, miért nem teszitek?
Önmagunknak lenni ma Magyarországon, vajon tényleg bátorság
kérdése?
Legyünk bátrak és kísérletezzünk, én azt mondom. Kísérletezzünk
a keleti ételekkel, kísérletezzünk az anyagokkal, a súlyunkkal, az életünkkel.
Félreértés ne essék, senkit nem fogok arra buzdítani, hogy
legyen vega vagy 300 kg.
Én arra buzdítalak, hogy érezd jól magad, bárki is
vagy, miközben megmutatom én ki vagyok.
