Napallergiával nyáron

Én, aki persze nyáron van elemében, mire másra is lennék allergiás, mint a napfényre… 

Murphy. 

Nem lehetett volna pisztácia allergiám, nem, véletlenül sem…

Azt gondolom, hogy nagyon kevés ember ír erről a „betegségről”, pedig egyre többeket érint a dolog. Én 20 éve küzdök vele, szóval azt hiszem, tudok írni a tapasztalataimról nektek és úgy gondolom, nem csak a napallergiásoknak jöhetnek jól az információk, hisz a napfény felelős például a korai bőröregedésért, pigmentfoltok alakulhatnak ki miatta, a sokat emlegetett bőrrákról meg már ne is beszéljünk.

6 évesen kezdődött a bibi egy strandolás után. Természetesen a szüleim felelősségteljesek voltak, kentek két medencéből ki-be ugrás között rendesen naptejjel, hisz már akkor is olyan fehér voltam, mint a fal, ám ennek köszönhetően nem is égtem le. Esti fürdésnél viszont jött a fekete leves, ugyanis lehet, hogy nem volt kivörösödve a bőröm, viszont úgy elkezdett viszketni, hogy azt el se lehet képzelni. Jött a napozás utáni gél, a tejföl, a vizes ruhás borogatás, de annyit ért mind, mint halottnak a csók. Hajnal háromkor sikerült kidőlnöm, addig viszkettem.

Másnapra a viszketés enyhült, de hólyagok jelentek meg rajtam mindenhol és vörös foltok, még ott is, ahol fürdőruha volt rajtam. Drága jó anyám sejtette, hogy ez nem közönséges leégés, hisz a bőröm nem piros, csak foltokban, ráadásul augusztust írtunk, amikorra túl voltam jó pár strandoláson és mindet túléltem, ezen tünetek nélkül. Pánikolós anyukám van, szóval nem úsztam meg a bőrgyógyászt, aki közölte, hogy ez bizony napallergia lesz, ami akkor még humbuk betegségnek minősült sokak szemében, még apám is kétkedve nézett a dokira, hisz parlagfű allergiáról hallott már, na de napallergiáról?

Amúgy tisztázzuk, hogy a napallergia és a fényérzékenység két külön dolog.

A napallergiás embernek a ruhával takart bőrfelületein is megjelennek a viszkető foltok, már akkor, ha kidugja az orrát 1 percre a napfényre, míg a fényérzékenyeknek nem, a többi tünet tudomásom szerint eléggé egyforma.

Jött a kérdés, hogy akkor mit is kéne tenni. Jött a válasz, hogy nem sokat azon kívül, hogy nem megyek napra.

Egy hatéves, túlmozgásos, addigra már ló bolond kislányt nyáron bezárni? Nem, ez nem lett opció.

Jött a hatvan fokban is nyakig beöltöztetjük, miután egy tubus napkrémet rákentünk című sztori, ami nem működött, mert amint nem láttak azonnal lecibáltam magamról mindent, ami nem kellett.

Jöttek a különféle patikai krémek, praktikák, gyógynövényes fürdök, ha kijöttek a foltjaim. Ugyanis szerencsére én nem tartozom a súlyos napallergiások közé, így többnyire 2-3 alkalommal jön elő nyáron csak ez a betegség. Ha figyelek pár alapszabályra egész szépen kordában lehet tartani.

Kezdjük a fényvédők használatánál, ami amúgy is alap dolog kell, hogy legyen. 

Ugyanis, ha ti nem is vagytok napallergiásak vagy fényérzékenyek, gondolom nem akartok idejekorán ráncosodni. A korai bőröregedésért, pedig első sorban igenis a napfény a felelős, tehát érdemes bekenni magatokat naptejjel, az arcotokra pedig legalább 50-es fényvédő faktorú kémet használni. Egy fényvédő lehet kémiai illetve fizikai is. Hogy mi a különbség köztük?

1. Fizikai fényvédők, melyek visszaverik a napsugarakat a bőrünkről. A leggyakoribb fizikai fényvédők a titanium dioxid és a cink oxid, amelyek lényegében nem szívódnak be a bőrbe, hanem a bőr felszínén maradva verik vissza/szórják szét a napsugarakat. A fizikai fényvédők az UVA és az UVB sugarak ellen is védenek, hátrányuk viszont, hogy  kozmetikailag „kellemetlenek” (fehér réteget hagynak az arcon).
2. Kémiai fényvédők, melyek elnyelik az UV sugarakat.  A kémiai fényvédők általában beszívódnak a bőrbe, esetleg a véráramba is, ezért kis gyerekeknek a fizikai fényvédők az ajánlottak. A kémiai fényvédők egy része az UV sugarak hatására lebomlik.

Mivel a fizikai fényvédők könnyen lekopnak a bőrről, a kémaiak pedig UV fény hatására lebomlanak, hosszabb napon tartózkodás esetén ajánlatos 2 óránként újra kenni a fényvédőt. A napnak a bőrre gyakorolt jelentős káros hatása miatt (bőröregedés, bőrrák) ajánlott minden reggel fényvédőt használni, mely legalább SPF15 (kb. az UVB sugarak 93%-t szűri ki ) és PPD 10 (kb. az UVA sugarak 90%-t szűri ki). 

Forrás: http://kremmania.hu/osszetevok/funkciok/fenyvedok

A testemre gyerekeknek való naptejet használok a mai napig, a nyári frissítő reggeli zuhany után mindenütt, ugyanis a ruhák ugye nem szűrik ki az UVA és UVB sugarakat, így mindenhol kenem magam. Természetesen nálam csak az 50 faktoros jöhet szóba.

Na de mi a faktorszám?

Az SPF jelzés azt mutatja meg, hogy az adott faktorszámú naptejet használva mennyi idővel tovább tartózkodhatunk a napon, anélkül, hogy leégnénk, ez persze csak az UVB sugarak elleni védelemről ad tájékoztatást. Ami az UVA sugárzás ellen is véd, annak a csomagolásán fel van tüntetve egy körbe vagy kertbe írva, hogy UVA.

Az emberek bőrének van amúgy egy természetes védekező rendszere a napsugarak ellen, ami mindenkinél más, de azt szokták mondani, hogy egy felnőtt ember fényvédő nélkül ma, 30 perc - 1 óra alatt ég le. Nekem elég 3 perc is. 3 perccel számolva, az 50 faktoros naptej, 2,5 órán át nyújt védelmet elméletileg, gyakorlatilag ez azért nem így van, bár bevallom 2,5 órán át tűző napon ezer éve nem voltam, még lovaglásnál is bementem az erdőbe.

Az arcomra kémiai fényvédőt használok, méghozzá zsíros bőrre valót, hisz nyáron ez az ésszerű. Az Eucerin Sun Gel-Creme Oil Control SPF 50-es krém nekem bevált, ugyanis nagyon könnyed, a hatvan fokban nem zsírosítja tovább a bőröm, gyorsan beszívódik és nem ragad tőle a fejem, amit nem bírnék elviselni a melegben.

Oké, ha ezzel megvagyok mit tehetek még?

Egyértelműen kerülöm a tűző napot, én vagyok az árnyékot kereső lány, aki hiába szeretne, nem megy strandra, mert így is többet hazardírozok a napallergiámmal, mint kéne. Ugyanis a víz még jobban felerősíti a káros sugarak hatását, ami mellett pedig sajnos tapasztalat alapján mondhatom, hogy esélyem sincs elkerülni a kiütéseket.

Viszont a fesztiválokról nem mondok le, aminél elkerülhetetlen az, hogy napon legyek. Naptej mellett ilyenkor állandóan hűtöm a bőröm, jéggel, vízzel, nedves ruhával, valahogy úgy vettem észre, hogy sokkal később „hisztizik” be, ha így teszek, de ez nem kutatásokon alapuló praktika, csak nekem bevált és kellemesebb is a hőségben, de nektek nem biztos, hogy be fog. 

Aztán ott van még a kalcium is, amiről sokan azt mondják, hogy nem is segít az allergián, én viszont ezt megcáfolnám. Ugyanis ha nyáron nem iszom meg egy pohárnyival naponta, akkor azonnal viszketni kezdek és előjönnek a foltok, ha viszont rendszeresen fogyasztom, fesztiválokon akár három pezsgőtablettát is feloldok vízben egy nap, ha érzem, hogy baj lesz, akkor szépen el tudom kerülni, hogy felhólyagosodjon vagy vörös foltos legyen a bőröm.

Azért arra érdemes figyelni, hogy ha túlzásba esünk a kalcium fogyasztással vesekő is kialakulhat, szóval okosan ki kell számolni a mennyiséget, nehogy több kárt okozzunk, mint hasznot.

Néha persze így is megtörténik a baj, mint például tavaly Fezenen, ahol még a lábfejem is hólyagos volt, nemhogy a hátam meg a karom… Na ilyenkor tényleg nincs mit tenni, mint hazamenni behúzódni és várni, hogy vége legyen, addig pedig nem szabad kimenni napközben, mert csak rosszabb lesz. 

A napfényt ettől még szeretem, ti is szeressétek, hisz annyi sok jóval is szolgál és nélkülözhetetlen az élethez. Csak egyeseknek kissé macerásabb ez a szerelem, ám így is együtt lehet élni vele.