Antoine de Saint-Exupéry
 |
| www.empowermagazine.com |
Sejtettem, hogy áprilissal beindul az élet, na de, hogy
ennyire…
Hétfő van és lóg a nyelvem, fáradt vagyok, mégis vigyorgok,
mint valami eszement. Per pillanat annyira élvezem a munká(i)m, hogy eszembe se
jut panaszkodni a hétfő ellen, akkor sem, ha teljes fordulatszámon kell
pörögnöm.
Kezdjük az elején.
Szerdán betöltöttem a 26. életévem és pont aznap találtam
két ősz hajszálat, szóval futottam a drogériába hajszínezőért, így ismét
vörösesbarna vagyok, amit imádok.
Ezen kívül, nem történt
semmi világrengető április 20-án. Megéltem a 26-ot és nem változtam semmit.
Boldog vagyok. Elégedett. Úgy érzem, minden jó irányba fut, jó sínen van az
életemnek hívott kisvonat. Azt csinálom, amit szeretek, olyanok vesznek körbe,
akiktől erőt kapok és rengeteg vidám, felejthetetlen percet. Néha még engem is
meglep, hogy ami pár éve még elérhetetlennek tűnt, most mind itt van a
markomban. 26 évesen van egy tök jó munkám, amiért fizetnek, van egy egész
zenekarom, akiket menedzselek, akikben hiszek és akiket imádok. Nem mellékesen
van egy saját újságom, ami még mindig döcög, de az én gyerekem, a kis taknyos,
esetlen szerencsétlenség és oda vagyok érte, akkor is, ha néha nem érzi.
Persze még mindig a barátaimért és a szüleimért vagyok a
leghálásabb. A barátaimért, akik már szerda este 19-kor megpróbáltak leitatni,
de tényleg immunis vagyok a Jack Daniles-re, hiába kérik duplán vagy triplán. Hálás
vagyok azért a sok-sok ölelésért, amit aznap kaptam, hogy olyanok is eljöttek
megünnepelni a szülinapom, akiket alig ismerek, mégis vették a hét közepén a
fáradtságot és felköszöntöttek.Ráadásul egy nagyon kedves Izlandról sráctól, akivel november óta sikerült összebarátkoznom kaptam egy különleges kis üveget, benne izlandi piával és valami bottal, amit soha, de soha nem fogok felbontani. Oda vagyok érte.
 | |
| Björk-ös itóka :) |
Csütörtökön zenekarral volt meeting, meg van az első beteg
rajongója a srácoknak :D Imádnivalóak voltak, hogy mind felköszöntöttek,
haladtunk is persze egy kört, új klip fog készülni, új logó, új promóciós
anyag. Újra kitalálunk mindent és remélem így sikerül sínre kerülni. Egy csomó
mindent megtudtam az énekesünkről egy kis találka utáni sörözgetés után és
rájöttem, hogy ezek a srácok annyira emberiek, annyira rendben vannak, hogy az
hihetetlen és olyan sokat kell még róluk tanulnom. De menni fog. Mennie kell.
Aztán az van, hogy még pénteken visszakaptam a gépem és
aznap meg is keresett minket a Sugarloaf együttes sajtósa, hogy mi lenne, ha
írnánk a zenekarról vagy interjúznánk velük. Hát, hogy a fenébe ne??? Oké, a
csillaguk úgy tűnik leáldozóban van, de az, hogy egy pár éve csúcson lévő
zenekar, keresi az én kicsi, csöpp újságom, hogy a csúcsot megjárt sztárokkal
interjúzzunk, az igenis durva.
Tehát ma mennek is az embereim kiküldetésre és alig várom,
hogy milyen lesz a visszajelzés.
Persze most van a Nagy-szín-pad verseny, ahol Esti Kornél
fellép, akiket kedvelek elég erőteljesen, tehát lehet, ma megtaláltok az
Akvárium klub pultjánál, ha sikerül időben végeznem mindennel (talán könnyebben
menne, ha nem nektek pötyögnék, de ez most kikívánkozik…).
Aztán szombaton részt vettünk egy zártkörű divatbemutatón.
Én a rock and roll csitri, csini ruciba bújtam és divatbemutatóra mentem, sőt
azt is bevallom, hogy marhára élveztem. A Magyar Nemzeti Múzeumban, a Budapesti
Tavaszi Fesztivál keretein belül került megrendezésre, A selyem útja című
divatbemutató, ahol láthattuk a Szaju design, a Youjia Jin illetve Katti Zoób által tervezett ruhákat.
 |
| Az egyik kedvenc darabom. |
Youjia Jin pedig el is rabolta a szívem, a többnyire fekete
és szürke színekben pompázó, ám így is mesés darabjaival. Minden ruhadarab
egyszerű, letisztult és mégis van egy-egy apró csavar bennük, ami ellenállhatatlanná
teszi a kollekciót. Hát igen, valószínűleg érdemes csini ruciba bújni.
Nem mellékesen ismét elkezdtem instagramozni, bár nem vagyok
egy nagy bűvész, hisz botrányos módon taszítom a technikát és fotózni se tudok,
de azért igyekszem belejönni és „menő” blogger, újságíró (kit akarok átverni,
egy mezei kiscsaj vagyok csak…) leszek én is. Vagy nem… Azért ha valakit
érdekel, itt követhet.
Hiányzott a gépem és most kitaláltam egy csomó mindent, hogy
ezen a blogon mit csináljak. Rácuppantam pár youtube vlogerre, és merítettem
pár ötletet, amit ide át fogok hozni és írásban megvalósítok, aztán persze
lehet, hogy ez csak nekem érdekes.
Intézkednem kell ezerrel, de ha valaki ad még két kezet és
két gépet, úgy érzem képes leszek a világot is megváltani.
